A tisztességes temetés alapvetõ jog.

Temetésre kötelezett az – vagyis annak kell gondoskodnia az elhalt eltemettetésérõl:

  • aki a temetést szerzõdésben vállalta;
  • akit arra az elhunyt végrendelete kötelez;

végintézkedés hiányában az elhunyt elhalálozása elõtt vele együtt élõ házastársa, élettársa;
az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint.


Közeli hozzátartozónak minõsül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelõszülõ, valamint a testvér. (Ugyanezek a személyek közeli hozzátartozójuk halála esetén 2 napra a törvény által mentesítve vannak a munkavégzés alól. Ez a mentesítés nem szabadság, ami egyrészt azt jelenti, hogy igénybevételét nem lehet megtagadni a munkavállalótól, másrészt pedig azt, hogy ezzel a két nappal nem csökken a munkavállaló szabadságának mértéke.)
Az elhalálozás helye szerinti települési önkormányzat (fõvárosban a kerületi önkormányzat) polgármestere – jogszabályban meghatározott határidõn belül – köteles gondoskodni a temetésrõl, ha nincs temetésre kötelezett személy, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a temetésre kötelezett személy kötelezettségét nem teljesíti.
Az idevágó eljárás szerint, ha a temetésre kötelezett e kötelezettségét nem teljesíti, az elhalálozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzõje felszólítja, hogy 15 napon pótolja mulasztását. Ha a kötelezett nem tesz eleget a jegyzõ felszólításának, akkor az elhunytat közköltségen kell eltemetni. (Köztemetés).